Hogyan lehetek lövészetvezető? – Feltételek, vizsga, engedély és felelősség 2026-ban

◆ Mire jogosít a lövészetvezetői engedély?

A beszélgetést a legegyszerűbb kérdéssel kezdtük: ha valaki elvégzi a képzést és megszerzi a szükséges engedélyt, mit csinálhat vele?

Ákos válasza rövid volt: Magyarországon olyan lőtéren vezethet lövészetet, ahol azt az adott lőtér engedi.

És ebben már benne is van egy fontos részlet.

A lövészetvezetői jogosultság nem azt jelenti, hogy valaki automatikusan minden lőtéren, minden fegyverrel és minden körülmények között lövészetet vezethet.

Mindig számít az adott lőtér:

• engedélye,
• lőtérszabályzata,
• engedélyezett fegyver- és kaliberköre,
• valamint az, hogy az üzemeltető milyen feltételekkel engedi a lövészetet.

Ákos külön kiemelte, hogy mindig érdemes elolvasni az adott lőtér szabályzatát, mert nincs két teljesen egyforma hely.

A lövészetvezetőnek tehát nemcsak általában kell ismernie a szabályokat.

Ismernie kell azt a konkrét lőteret is, ahol dolgozik.

A jogszabály is külön kezeli a lövészetvezetői jogosultságot és a lőtér működését: lövészetet olyan személy vezethet, aki a rendeletben meghatározott szakmai feltételek valamelyikének megfelel, a lövészetvezetői tevékenység pedig rendőrségi engedélyköteles.

◆ Ki jelentkezhet lövészetvezetői képzésre?

Ákos elmondása szerint a gyakorlatban az egyik alapfeltétel a betöltött 18. életév.

Nem szükséges feltétlenül:

• aktív sportlövőnek lenni,
• versenyengedéllyel rendelkezni,
• saját fegyvertartási engedéllyel rendelkezni,
• vagy hosszú sportlövői múlttal érkezni.

Amikor rákérdeztünk, kell-e valamilyen előképzettség, Ákos úgy fogalmazott, hogy maga a tanfolyam adja meg a szükséges képzettséget.

A hatósági engedélyezésnél ugyanakkor a jogszabály szerint a kérelmezőnek be kell töltenie a 18. életévét, cselekvőképesnek kell lennie, és teljesítenie kell a fegyver jogszerű használatához szükséges elméleti és jártassági követelményeket.

◆ Kell fegyverismereti vizsga?

Nem minden esetben.

Az MDLSZ az általános lövészetvezetői képzésnél nem kéri a kombinált fegyverismereti vizsgát, vagyis a marok-, golyós és sörétes fegyverekre vonatkozó vizsgát.

A szakági képzéseknél viszont, például Steel Challenge, Gyorspont vagy precíziós stb. szakágban, a lövészetvezetői felkészítésen és vizsgán csak kombinált fegyverismereti vizsgával lehet részt venni.

Ákos azt is kiemelte, hogy a fegyverismereti vizsga külön is letehető, vagyis nem kell megvárni vele a lövészetvezetői tanfolyamot.

A sikeres vizsgáról a hatóság vizsgabizonyítványt állít ki.

Ennek később is haszna lehet, mert saját sportlőfegyver megszerzésének és tartásának engedélyezésénél szintén igazolni kell a szükséges elméleti és gyakorlati jártasságot. A rendőrségi tájékoztató ezt külön is felsorolja az engedélykérelemhez szükséges dokumentumok között.

Vagyis aki hosszabb távon sportlövőként saját fegyvert is szeretne, annak a fegyverismereti vizsga nem egyszer használatos papír, hanem később is fontos része lehet a fegyverjogi ügyintézésnek.

◆ MSSZ vagy MDLSZ?

Ákos elsősorban az MDLSZ rendszeréről tudott saját tapasztalatból beszélni.

Vizsgázott már több alkalommal, és szakági bírói képzésekhez kapcsolódó lövészetvezetői vizsgákon is részt vett.

Elmondása szerint az MSSZ és az MDLSZ képzésének tematikája részleteiben eltérhet, de a gyakorlati cél ugyanaz: legyen meg az a szakmai alap, amelyre a hatósági engedély kiadható.

A rendelet nemcsak a sportlövészetről szól, hanem általában a lövészetről, és öt esetet sorol fel. Lövészetet vezethet:

• aki lövészetvezetői vizsgát tett,
• első osztályú minősítéssel rendelkező versenyző,
• lövészedzői vagy lövész-szakedzői képesítéssel rendelkező személy,
• lövészversenybírói minősítéssel rendelkező személy,
• illetve védelmi jellegű képzés keretében az, aki megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek, és akit a lőgyakorlat végrehajtásáért felelős személyként kijelöltek.

Az utolsó pont a felsorolás viszonylag új eleme. Cikkünk a sportlövészet felől közelít, de a teljes képhez ez is hozzátartozik.

A lövészetvezetői vizsgát az MSSZ vagy MDLSZ által kijelölt versenybírói bizottság előtt lehet letenni.

Van azonban egy nagyon fontos különbség: attól, hogy valaki a fenti szakmai jogosultságok valamelyikével rendelkezik, még nem kap automatikusan rendőrségi lövészetvezetői engedélyt.

A védelmi jellegű képzés keretében kijelölt, a lőgyakorlat végrehajtásáért felelős személyre ugyanakkor külön szabályok vonatkoznak: ezekben az esetekben a kijelölésnek és a gyakorlólövészet előzetes bejelentésének saját rendje van.

A lövészetvezetői tevékenység végzését a rendőrség engedélyezi, és ehhez külön ügytípus is tartozik: RI-0608 – Kérelem lövészetvezetői engedélyhez.

◆ Mi történik a vizsga után?

Ez az egyik olyan pont, amelyet sokan félreérthetnek.

A sikeres vizsga még nem maga a rendőrségi engedély.

Ákos elmondása szerint a képzés és a sikeres vizsga után kapott igazolással vagy oklevéllel kell kérni a rendőrségtől a lövészetvezetői tevékenység engedélyezését.

Vagyis leegyszerűsítve:

képzés → vizsga → szakmai igazolás → rendőrségi kérelem → rendőrségi engedély.

A lövészetvezetői tevékenységet főszabály szerint a kérelmező lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányság, Budapesten pedig a BRFK engedélyezi.

◆ Lövészetvezető és versenybíró nem ugyanaz

Ez egy másik fontos félreértés.

Ákos nagyon egyértelműen fogalmazott:

A lövészetvezető a lövészet biztonságos lebonyolításáért felel.

A versenybíró ezen felül az adott szakág részletes szabályait ismeri és alkalmazza.

Ha valakinek nincs például az adott szakághoz szükséges bírói minősítése, attól még lehet lövészetvezető, de nem bíráskodhat automatikusan azon a versenyen.

A lőtér üzemeltetője pedig megint más feladatot lát el.

Attól, hogy valaki egy lőtér üzemeltetője vagy tulajdonosa, még nem lesz automatikusan jogosult lövészetet vezetni.

Vagyis három külön szerepről beszélünk:

lőtérüzemeltető – lövészetvezető – versenybíró.

Ezek összekapcsolódhatnak egyetlen személyben, de nem jelentik ugyanazt.

◆ Miből áll a lövészetvezetői képzés?

Ákos felsorolása szerint a képzésben helyet kap:

• elmélet,
• jogszabályismeret,
• biztonságtechnika,
• fegyverkezelés,
• gyakorlati lövészetvezetés,
• valamint maga a vizsga.

A gyakorlati rész azért különösen fontos, mert egy lövészetvezető munkája nem merül ki abban, hogy tudja, mit ír egy jogszabály.

A lőtéren helyzeteket kell felismernie.

Mégpedig sokszor azelőtt, hogy azokból probléma lenne.

◆ A fegyverkezelés soha nem válhat rutinná

A fegyverkezelésnél éppen az jelenthet veszélyt, ha valaki úgy érzi, hogy már annyiszor csinálta, hogy oda sem kell figyelnie.

Töltés, ürítés és hibaelhárítás közben soha nem szabad rutinból dolgozni.

Ákos szerint ezeknek kell a lövészet leglassabb, legmegfontoltabb műveletei közé tartozniuk.

Nem az a cél, hogy valaki minél gyorsabban töltsön vagy ürítsen.

Az a cél, hogy minden lépést tudatosan, ellenőrzötten és biztonságosan hajtson végre.

Ez lövészetvezetőként különösen fontos, mert nemcsak a saját kezében lévő fegyverre kell figyelni, hanem mások fegyverkezelésére is.

◆ Mit kell ellenőriznie a lövészetvezetőnek?

Erre Ákos már nem adott egymondatos választ.

A beszélgetésben azt hangsúlyozta, hogy lövészet közben a felelősség rendkívül széles.

Az egyik első dolog, amit ellenőrizni kell, maga a lőszektor:

hová fog becsapódni a lövedék?

Megfelelő-e a lövedékfogó?

Alkalmas-e az adott lőállás arra a fegyverre, amelyet használni szeretnének?

Ez az a gondolkodásmód, amely a jó lövészetvezetőt igazán megkülönbözteti.

Nemcsak azt nézi, mi történik most.

Azt próbálja előre látni, mi történhet a következő pillanatban.

◆ „360 fokban” kell figyelni

Ákos szerint a lövészetvezetőnek gyakorlatilag 360 fokban kell figyelnie.

Nem elég a lövő kezét nézni.

Figyelni kell például:

• merre áll a fegyver,
• hogyan kezeli a lövő,
• ki mozog a háttérben,
• van-e valaki a veszélyes terület közelében,
• megfelelő-e a szem- és hallásvédelem,
• történik-e valami szokatlan,
• és nincs-e valaki, aki rosszkor indulna el a lőirány felé.

Ákosék az Alfánál idegen vagy kezdő csoportoknál legalább két felügyelővel dolgoznak, nagyobb létszámnál pedig ezt tovább növelik.

Nem azért, mert minden segítőnek jogilag lövészetvezetőnek kell lennie.

Hanem azért, mert több szem többet lát.

◆ Szemvédelem és hallásvédelem

Ákos a szemvédelmet különösen fontosnak tartja.

Az Alfa Lövészklub SE sárbogárdi lőterének azon a részén, ahol már a szektorok közelében tartózkodnak, a szemvédelem alapvető követelmény.

Nemcsak a saját lövés jelenthet veszélyt.

Más lőállásból is érkezhet visszapattanó szilánk vagy repesz.

A hallásvédelem szintén nagyon fontos.

Az Alfa elnöke külön megemlítette az aktív hallásvédőt, amely azért praktikus, mert a károsan erős hangokat tompítja, miközben a beszéd és a vezényszavak továbbra is hallhatók.

A lövészetvezető számára ez különösen előnyös, hiszen egyszerre kell védenie a hallását és hallania a körülötte zajló kommunikációt.

◆ A „pálya tiszta” nem fölösleges vezényszó

Ákos erre egy valódi történetet mesélt.

Versenyhelyzetben a lövő befejezte a pályát, és megkezdődött egy sörétes fegyver ürítése.

A pályán dolgozó egyik segítő azonban annyira lelkes volt, hogy még az ürítés befejezése előtt elindult a célokhoz.

Szerencsére nem történt baleset.

A lövő megállt, a segítőt visszaküldték, majd csak a fegyver teljes biztonságossá tétele után folytatták a pálya helyreállítását.

Ákos ebből nem azt a következtetést vonta le, hogy az embert le kell ordítani.

Hanem azt, hogy el kell neki magyarázni:

várd meg a „pálya tiszta” vezényszót, és csak utána indulj el.

A biztonsági vezényszavak tehát nem formaságok.

Azért léteznek, hogy minden jelenlévő pontosan tudja, mikor mi történhet.

◆ Mi történik fegyverakadály esetén?

Egy lövészetvezetőnek megfelelő gyakorlati fegyverismerettel is rendelkeznie kell.

Azt is tudnia kell, hogyan kell biztonságosan reagálni egy elakadásra vagy más rendellenességre.

Ez nem azt jelenti, hogy a lövészetvezető fegyverművesként szétszerel minden meghibásodott fegyvert.

Hanem azt, hogy felismerje:

• mikor lehet biztonságosan megoldani a hibát,
• mikor kell a fegyvert biztonságossá tenni,
• mikor kell a lövészetet leállítani,
• és mikor szükséges további segítség.

A hibaelhárítás nem verseny.

◆ Nem a találatot kell nézni, hanem a fegyverkezelést

A tapasztalt lövészetvezető egészen más szemmel figyel egy lövőt, mint az, aki egyszerűen csak nézi a céltáblát.

Az elnök ezt a beszélgetésben nagyon találóan fogalmazta meg:

A pontosság fejleszthető.

A hibás fegyverkezelést viszont már az elején meg kell állítani.

◆ Mi történik, ha baleset történik?

Ákos egy olyan esetről is beszélt, amelynél egy lövő combját érte lövés.

A sérülést a helyszínen ellátták, majd mentőt hívtak, a sérült pedig kórházi ellátást kapott.

Ákos azért hozta fel ezt a példát, mert egy valódi lőtéri balesethez általában nem egyetlen apró hiba vezet.

Több hiba torlódik egymásra.

A lövészetvezető feladata ezért nem csak az, hogy egy már megtörtént balesetet kezeljen.

Az igazi feladat az, hogy felismerje azokat a hibákat, amelyek egymásra rakódva veszélyes helyzethez vezethetnek.

◆ A papír még nem jelent rutint

Amikor azt kérdeztük, mi a kezdő lövészetvezetők három leggyakoribb hibája, nem kellett sokáig gondolkodnia.

Túlzott magabiztosság.

Felkészületlenség.

Figyelmetlenség.

Mindhárom olyan dolog, amit egy sikeres vizsga önmagában nem szüntet meg.

Ákos úgy fogalmazott, hogy van olyan ember, akinek megvan a lövészetvezetői papírja, de ettől még nem biztos, hogy minden típusú lövészet vezetésére ugyanolyan felkészült.

A rutin idővel alakul ki.

Egy tapasztalt ember már azt is meghallhatja, ha valahol valami nem úgy történik, ahogy kellene.

Ha több kezdő gyakorlását figyeli, és az egyik folyamatból egy megszokott hang kimarad, már abból észreveheti, hogy valami probléma történt.

Ez az a fajta figyelem, amit nem lehet egyetlen tanfolyamon megszerezni.

◆ Hány kezdővel lehet egyszerre foglalkozni?

Ákos saját gyakorlatában, ha kezdőkről van szó, egyedül nagyjából három-négy fő az a létszám, amellyel még megfelelő figyelemmel tud foglalkozni.

Ez nem jogszabályi létszámkorlát.

Ez az ő gyakorlati tapasztalata.

Amikor már tényleges lövés következik, szerinte különösen fontos az egyéni figyelem.

A kezdőnek ugyanis egyszerre új:

• a fegyver hangja,
• a mozgása,
• a visszahatása,
• maga a lövés élménye,
• és a helyes fegyverkezelési rutin.

Haladó sportlövőnél pedig már egészen más a feladat.

Ott nem az alapokat kell figyelni, hanem sokszor egészen apró technikai hibákat.

◆ Lövészetvezető vagy oktató?

Ákos ezt különösen fontosnak tartotta.

A kettő nem ugyanaz.

A lövészetvezető feladata a biztonságos lövészet felügyelete.

Az oktatás viszont külön tudást igényel.

A rosszul átadott vagy félreérthető információ veszélyes lehet, mert ha egy hibás mozdulat rögzül a lövőben, abból később komoly probléma lehet.

A kezdők felkészítésére ezért náluk kialakult tematika van, amelynek az a célja, hogy az első lövés biztonságosan történjen meg.

◆ Sportlövőként miért lehet hasznos a lövészetvezetői engedély?

Nemcsak annak érdemes megszereznie, aki lőtéren szeretne dolgozni.

Sportlövőcsapatoknál kifejezetten praktikus, ha több ember is rendelkezik lövészetvezetői engedéllyel.

Ha öt-hat ember rendszeresen együtt jár edzeni, és közülük többen is rendelkeznek vele, akkor egymás lövészetét tudják vezetni.

Ákos egy dolgot azonban külön hangsúlyozott:

egy lövészetvezető saját magának nem tarthat lövészetet.

Kell valaki, aki lő, és kell valaki, aki a lövészetet vezeti.

Ha mindketten jogosultak rá, később természetesen szerepet cserélhetnek.

◆ Mit lehet csinálni az Alfa Lövészklubban?

Az Alfa Lövészklub tevékenysége jóval szélesebb annál, mint hogy valaki álló helyzetből néhány lövést lead egy papírcélra.

A klub versenyzői és rendezvényei között többek között megtalálhatók:

• Gyorspont
• Steel Challenge
• IPSC
• SAS
• CMA
• valamint különböző gyors és kombinált versenyszámok.

Ákos külön kiemelte, hogy a gyorskombinált lövészetet nagyon szeretik.

Itt már megjelenhet a mozgás, a pozícióváltás és többféle fegyver biztonságos kezelése is.

Ehhez rengeteg gyakorlás kell, hogy a lövő a különböző fegyvereket úgy kezelje és mozgassa, hogy abból ne alakuljon ki veszélyhelyzet.

◆ Légpuska és légpisztoly – utánpótlás az Alfánál

Az Alfa légfegyveres utánpótlással is foglalkozik.

Az elnök a riportban külön megemlítette Alföldi Józsefet, aki a fiatalabb lövők mentorálásában vesz részt.

A gyerekek:

• légpuskával,
• légpisztollyal

ismerkednek a sporttal, és különböző versenyeken is indulnak.

Fiúk és lányok egyaránt sportolnak, és a klub fiataljai már szép eredményeket is elértek.

A légfegyveres lövészet különösen jó belépési lehetőség lehet azoknak, akik még csak most ismerkednek a sportlövészettel.

◆ Íjászat – Köller Gyulával

Az Alfa Lövészklub íjász vonalát jelenleg Köller Gyula képviseli.

Ő nemcsak maga íjászkodik, hanem az érdeklődőknek meg is tudja tanítani az íjászat alapjait.

Az íjászat teljesen más eszközrendszer és technika, mint a sportlövészet lőfegyveres szakágai, ugyanakkor ugyanúgy fejleszti:

• a koncentrációt,
• a mozgáskontrollt,
• a helyes testtartást,
• a következetes mozdulatsort,
• és a céltartást.

Annak is jó belépési pont lehet a céllövészet világába, aki első lépésként nem lőfegyverrel szeretne megismerkedni.

◆ Airsoft – nem csak játék

A riport egyik különösen érdekes része az volt, amikor arról beszélgettünk, hogyan gyakorolhat egy fiatal akkor, amikor még nem használhat minden sportfegyvert.

Ákos válasza azonnal jött:

airsofttal.

Az Alfánál igyekeznek olyan airsoft replikákat használni (többek között Glock, Shadow és 1911 jellegű replikákat), amelyek kezelése minél jobban hasonlít a klubban később használt sportfegyverekhez.

Ezekkel gyakorolható például:

• a fegyverfogás,
• a kezelési mozdulat,
• az előre- és hátramozgás,
• a fedezékhasználat,
• a térdelő, guggoló vagy fekvő helyzet,
• és az, hogyan mozogjon valaki úgy, hogy közben az eszköz iránya biztonságos maradjon.

A gyerekeknél ezt játékos feladatokkal is kombinálják.

A cél az, hogy a biztonsági mozdulatok még azelőtt rögzüljenek, hogy később komolyabb eszközt kapnak a kezükbe.

◆ A fegyver biztonságos kezelését már fiatalon meg lehet tanulni

A gyerekek hamar képesek megtanulni az egyik legalapvetőbb szabályt:

az eszközt nem irányítjuk a másik emberre.

A játék, a nevetés és a versengés közben is megmaradhat ez a rutin.

Ákos a riportban arról mesélt, hogy idővel a gyerekek már egymás mellett beszélgetnek úgy, hogy közben automatikusan figyelnek az eszköz biztonságos irányára.

Amikor pedig elhangzik a vezényszó, megszűnik a játék.

Onnantól a feladatra és az eszközre koncentrálnak.

◆ Lövészetvezetői és versenybírói képzések az Alfánál

Az Alfa Lövészklub és a Sárbogárdi Lőtér nemcsak edzéseknek és versenyeknek ad helyet.

Képzéseket is szerveznek.

Ákos például egy nem sokkal a riport előtt megtartott Steel Challenge bírói képzést és lövészetvezetői vizsgát említett.

Az MDLSZ 2026. augusztusi szabályozása szerint a szakági bírói képzés díjába a lövészetvezetői képzés és vizsga is beletartozhat; az önálló lövészetvezetői tanfolyamok minimális díját pedig 30 000 Ft-ban határozták meg.

Így az Alfa azoknak is lehet következő lépcső, akik már nemcsak versenyezni szeretnének, hanem:

• lövészetvezetőként,
• versenybíróként,
• vagy más szakmai feladatban

is részt vennének a sportban.

◆ Mitől jó egy lövészklub?

A beszélgetés második felében már nemcsak a lövészetvezetésről beszéltünk.

Hanem arról is, milyen közegben érdemes egyáltalán megtanulni lőni.

Az Alfa Lövészklub SE elnöke számára a klub egyik legfontosabb értéke a közösség.

A biztonsági kérdésekben nincs helye lazításnak.

De ettől még nem kell állandó feszültséget teremteni.

Szerinte meg kell tartani a komolyságot ott, ahol szükséges, de közben lehet jó hangulat, nevetés és közösségi élet is.

Ha probléma van, azt nem napokkal később kell elővenni.

Meg kell beszélni.

És van egy másik alapelvük is:

◆ Nem kell állandóan lőni ahhoz, hogy valaki a közösség része legyen

Az Alfánál vannak olyan támogató tagok is, akik befizetik a tagdíjat, de nem járnak rendszeresen lövészetre.

Ezzel nincs is semmi baj, mert van, aki egyszerűen azért tartozik a klubhoz, mert szereti ezt a közösséget.

Nem mindenki ugyanazért érkezik, és nem mindenkitől ugyanazt várják.

◆ Három klub egy lőállásban

Ákos a riport végén egy friss történetet is elmesélt.

Egy Gyorspont-versenyen egyszer csak azt vették észre, hogy a pisztolyos lőállásban három különböző klub tagjai vannak egyszerre jelen:

• Alfa Lövészklub,
• Főnix Lövészklub,
• Baracsi Lövészklub.

Számára ebben nem az volt az érdekes, hogy három klub neve szerepelt egymás mellett, hanem az, hogy együtt lőttek, egy helyen, természetesen.

Ez jól illik ahhoz, ahogyan ő magáról a sportlövészetről és a klubéletről gondolkodik:

nem széthúzni, hanem együtt előre haladni.

◆ Ha tovább hallgatnád: Lövészetről nem csak lövészeknek

Aki a sportlövészet világáról nemcsak olvasni szeretne, annak ajánljuk a „Lövészetről nem csak lövészeknek” podcastot is.

A műsorra Uhrik Ákos elnök úr hívta fel a figyelmünket.

A podcastban sportlövészekkel, szakemberekkel, szövetségi vezetőkkel és a hazai lövészeti élet más szereplőivel beszélgetnek sportlövészetről, fegyvertechnikáról, versenyekről, képzésekről és a sport aktuális kérdéseiről.

👉 Lövészetről nem csak lövészeknek – YouTube

Podcastek és egyéb lövészettel kapcsolatos dolgok, nem csak lövészeknek.

A podcast szerkesztői hozzájárultak ahhoz, hogy műsorukat a RAPTOR Tudástárban is bemutassuk.

◆ Akkor hogyan leszek lövészetvezető?

Nagyon leegyszerűsítve:

betöltött 18. életév → szakági képzésnél kombinált fegyverismereti vizsga → lövészetvezetői képzés és vizsga vagy más elfogadható szakmai jogosultsági alap → rendőrségi engedélykérelem → hatósági engedély → gyakorlati tapasztalatszerzés.

De ha ebből a beszélgetésből egyetlen dolgot kellene kiemelnünk, akkor talán nem is ez lenne a legfontosabb.

Hanem az, hogy:

a lövészetvezetői engedély megszerzése és a jó lövészetvezetővé válás két külön dolog.

A papírt meg lehet szerezni.

A figyelmet, a helyzetfelismerést, a felelősségtudatot és azt a bizonyos „360 fokos látást” viszont csak gyakorlással lehet felépíteni.

Fegyverkezelésnél soha nincs olyan, hogy „ezt már rutinból csinálom”.

A töltés, az ürítés és a hibaelhárítás legyen tudatos, megfontolt és inkább lassabb, mint kapkodó.

Mert a jó lövészetvezető nem attól jó, hogy egy veszélyhelyzet után tudja, mit kellett volna tenni.

Hanem attól, hogy észreveszi, mielőtt veszélyhelyzet lesz belőle.

◆ Köszönet

Köszönjük Uhrik Ákosnak, az Alfa Lövészklub SE elnökének, hogy időt szánt a beszélgetésre.

Nemcsak a képzés menetéről beszélt velünk, hanem valódi lőtéri helyzetekről, hibákról, tanulságokról, utánpótlásról és arról is, milyen közösséget szeretnének építeni az Alfa Lövészklubban.

👉 Alfa Lövészklub SE – Facebook oldala.